Mondhatnám

Bejöttem. Mondhatnám, hogy jobban vagyok, de hazudnék.
Mondhatnám, hogy nem fáj, de a Tűz tovább ég.
Mondhatnám, hogy nem sírok, de könnyeim látszanak.
Mondhatnám, hogy vége, de szívemmel még játszanak.

Mondhatnám, hogy barát vagyok, de Őket elhagytam.
Mondhatnám, hogy sajnálom, de az már hasztalan.
Mondhatnám, hogy jóvá teszem, de ez csak ígéret.
Mondhatnám, hogy szabadultam, de szívem kínoz, így élek.

Mondhatnám, hogy segíthetsz, de nem ringatlak álomban.
Mondhatnám, hogy jól vagyok, de az lehetetelen átkomban.
Mondhatnám, hogy szeretek, de még mindig csak állok.
Mondhatnám, hogy itt van, de meg nem leltem párom.

Mondhatnám, hogy sajnálom, de az nem lehet mentség.
Mondhatnám, hogy öngyilkod leszek, de már most sok a féltés.
Mondhatnám, hogy szeretnek, de hozzám nem jön vendég.
Mondhatnám, hogy ragyog, de Nekem fekete az ég.

Mondhatnék én bármit, nem hinnétek nekem.
Ezért inkább csöndben, halkan szevedem le életem.
Mindegy, hogy mit írok, hisz nem olvassa senki.
Álmom csupán az, hogy lélekben boldog akarok lenni.