2. Fejezet

"Munkát ajánlok"

Három nap múlva el is érte az említett házat, ahová a levélben lévő cím irányította. Napszemüvegét felrakta, hogy ne bámulja mindenki a szemét, bár így is voltak szemtelen kíváncsiskodók. A nagy vasból készült ajtó hamarosan kinyílt, és egy 40 körüli férfi lépett ki rajta, öltözete díszes volt, lila, kék, és zöld színeit arany és ezüst díszítette. Nem volt túl sovány, de nem volt elhízva sem. Zöld szemei kutatva járták a főutcán lévő tömeget, melynek nagy részét robotok és démonok alkották. Alysha egy enyhe intéssel jelezte, hogy ott áll az orra előtt. A vájnix elmosolyodott, és befelé intett.

-Kerüljön belljebb, Alysha kisasszony!-Szólt udvaisasan, és előreengedte a lányt. Miután Alysha bement, a nappaliba vezette, és leültek két fotelba.-Nos, Alysha, munkát ajánlok önnek.

-Nekem megfelel a mostani is.

-Lényegében ugyanazt kéne tennie, mint amit most, csak tudná a világ, hogy ki, illetve mi is  valójában.

-Nekem nem áll ez szándékomban.

-És a fiúkkal hogy áll?

-Hidegen hagynak.

-Kössünk alkut, adjon 3 hetet, és mágtalálom az önnek valót, ha sikerül, akkor elfogadja amit ajánlottam, ha nem sikerül, akkor azt teszi, amit szeretne.

-Hát, legyen, megnézhetjük, de nem ígérek semmit.

-Rendben, köszönöm  a segítségét! Kínálhatoom valamivel esetleg?

-Nem, köszönöm. És milyen munka is lenne az, amiről beszélünk?

-Az új munka? Mint mondtam, ugyanaz, mint most, csak a Békeőröknél szolgálna, Harcosként. Az emberek tudnák, mennyi jót tesz velük, és így nem lenne ennyire kiközösítve mindenhonnan. Ha jól tudom az Angyalok is csak a napokban kezdtek el önnel foglalkozni.-Erre a mondatra Alysha bólintással válaszolt.-Ráadásul fegyverekkel még harcolni is tudna.

-Nem hangzik rosszúl, de nem vagyok benne teljesen biztos, hogy valóban ezt szeretném..

-Megértem. Gondolkozzon el rajta, és a jövő héten várom.