1.Fejezet

A vérfarkasok intézkedései

-Nem unjátok még?!-Fordult Rytix, a vérfarkasok leghatalmasabb vezére, a legelső, évezredek óta élő vérfarkas az Elf királyi gyűlésen.-A vámpírok állandóan a nőket és gyermekeket ölik, ha nem tesztek semmit, elfogytok...

-Ez nem igaz!-Állt fel a helyéről az Északi Elfkirályság királya.- A vámpírok elvesznek annyit, amennyi nekik kell, de nem fogunk elfogyni!

-Nem? Hányan vagytok most? Egy millióval kevesebben, mint 1000 éve. A vámpírok elszaporodtak, mert hagytátok őket vadászni. Nincs bennük félelem.-Szólalt meg Rytix.

-Igazad van, de miért figyelmeztetnél minket? Elvégre alvilági lény vagy, mint a fajtád, és mint a vámpírok. A Pokolban lenne a helyed.-Szólalt meg, érzéstelen arckifejezéssel és hanggal az elfek legnagyobbika, a Napkirály.

-Figyelmeztetem felségedet...-halkabbra vette hangját Rytix, és a Napkirály felé fordult, aki a területek királyai fölött állt.-.., hogy az Alvilágot már rég elhagytam, és nem térek vissza oda.

-De...-Folytatta beszédtét a Napkirály.-Be kell látnom, hogy igazad van. Túl sokat engedtünk meg a vámpíroknak, és befészkelték magukat országainkba. Felelős királyotokként kötelességem cselekedni.-Fordult e szavakkal az elfek felé.-Megparancsolom, hogy takarítsátok ki országainkból a vámpírokat, mindörökre!-Rytix arcára ördögi vigyor ült ki, az elf királyok némán bólintottak, és kimentek a teremből a Napkirály intésére. Rytix is elhagyta a helységet. A Napkirály felsóhajtott.-Remélem jól döntöttem...-Suttogta, majd leült földje térképe elé.

~~~~~~~~~~~

-Tudtad-e, hogy a Tündérek vére aranyból van?-Kérdezte Rytix az Emberek Uralkodójától.-Ha levadásznátok őket, olyan gazdag lenne országod, hogy a többiek megirigyelnék.-Csábította tovább a Délkeleti Királyság királyát a vérfarkas.- Istenként tisztelnének. Csak egy parancsodba kerül.-Tudta jól, hogy ha egy ország meggazdagszik, az emberek újra összevesznek, és kiirtják egymást, területet, élelmet felkínálva a vérfarkasok részére, melyek a mai napig mindenhonnan száműzetésben élnek. Egész addig fűzte a királyt, míg az rábólintott, és behívatta tábornokait.

-Szokatlan feladatot kaptok.-Kezdett el rögtön beszélni parancsnokainak.-Fogjátok el a tündéreket, mindet, kivétel nélkül, és hozzátok el őket a tűzálló pincébe, élve, és sértetlenül. Minden sereget átállítsatok erre a feladatra, azonnal!-Adta ki a parancsot. A Parancsnokok egy ideig némán, meglepetten váltottak tekintetet , de aztán bólintottak, és kimentek.

-Hát, nekem mennem kell, sok szerencsét.-köszönt el Rytix, és eltűnt az ajtó mögött.