1. Fejezet

Bemutatás

Ezen a bolygón az emberek együtt élenk a természettel, bár a robotok száma iszonyú magas. Hatalmas bolygó a Mutersz, a Földnek körülbelül 20-szorosa. Az emberek száma viszont kevesebb, mint 3 milliárd. Igen, nagyobb terület, kevesebb lakossal. És ami még furcsább, a területek nincsenek felosztva. Mutersz több, mint 95%-a nincs magántulajdonban, egyelőre. A Mutersz lakói, élőlényei 5 főcsoportba sorolhatóak: Növények, Állíatok, Emberek, Robotok és Démonok. Valamint a 6. (nem kedvelt, és nem hangoztatot) főcsoport az előbb felsoroltak keverékei az Egyvelegek. A történetünk is egy ilyen személyről szól. Alysha anyakönyve nem túl reklámoznivaló. Az apja egy démon és egy gorilla fattyja, míg az anyja ember. Szerencsére a lány testén anyja emberi vonásai  látszanak. 24 éves múlt nemrég. Születésnapját két hete a Fekete Kentaur Tornyában elrejtett titkos egyesület központjában töltötte. Nagy ünnep volt, hiszen a lány 1000. küldetéséről jött vissza éppen. Természetesen voltak, akik már meghaladták az ezret, de Alysha csupán 4 éve tartózkodik ennek a rendfentartás céljából létrejött Relytőzködő Angyalok nevű szervezetnek. Eddig Alysha eredménye a legjobb, 4 év alatt 1000 sikeresen teljesített küldetéssel eddig még senki nem tudott dicsekedni. Az angyalok közül mindenki felnézett rá. Sokan szerettek volna társként csatlakozni a lányhoz, de ő mindenkit elutasított. Jelenleg Fáraóval, a főnixével együtt van úton Ájxnel város központjába, de most nem küldetés miatt indult el (gondolta ő). A vájnix írt neki, hogy személyesen szeretné látni, és társalogna vele.

-A város főurától ilyen levelet kapni nem kis dolog, mi?-Kérdezte madarától miközben fellépett a napsütötte hegy tetejére. Alysha hasát, mellkasát, hátát és lábszárait páncél védte. Combjain csillogtak az esőcseppek,  elázott, félcombig érő világoskék rövidnadrágja alatt.  Királykék haja a nem rég kapott váratlan zápor miatt tincsekbe sűrűsödött, és szokatlanul hullámos lett. Különleges szemét apjától örökölte: vérvörös pupilláit sárga írisze ölelte körbe szemében. Arca keskeny volt, azon ajkai vörösek. Szempillái feketék, hosszúak voltak. Karjait nem takarta el semmi, napbarnított bőrén egy-két heg is dísztelenkedett. A lángoló madár ott repült mellette, és egy visítással válaszolt. Alysha még néhány percig mozdulatlanul állt, aztán elindult. Már csak pár órányi járásra volt Ájxnel szélétől. A másik széle már nem pár órás, hanem bő egy heti járásra volt. Tehát ha jól számol Alysha, 3 nap múlva el is éri a vájnix házát. Mire a városhoz ért, megszáradt a haja és a ruhája a tűző napsütésben. Útközben átfésülte a haját, mely vízesésként ereszkedett le két oldalt mellkasán át egészen a hasa aljáig. (Ha hátra engedte volna, hátizsákja gombjaiba valószínűleg megint belegabalyodott volna.) Léptei határozottak voltak, ahogy a macskakőre lépett fából fargott cipőjével. Elért a városba, útját tudja, merre menjen, már csak oda kell érnie.