4.Fejezet

Az első nap

Másnap hajnali 5-kor volt ébresztő, ami abból állt, hogy Iván -apja parancsára- trombitával a kezében az ajtó mögé lopózott, azt résnyire kinyitotta és teljes erejéből belefújt a hangszerbe, ami most szörnyen szólt. Mondanom se kell, Alysha rögtön kipattant az ágyból.
-Fél óra múlva találkozunk a nagy udvaron. Nem ajánlom, hogy késs....-És ezzel eltűnt az ajtóból. Fáraó megigazította égnek meredt tollait, amik nem viselték jól a szörnyű hangot. Alysha meg rendbe szedte magát. Huszonöt perc múlva már az udvaron állt, tettre készen. Alfréd elégedetten bólintott, majd kiadta a parancsot:
-150 kör futással kezdünk a kastély fala mellett, aztán jön a bemelegítés.
-Mi???!-Akadt ki a lány, teljesen.- 150 kör után jön a bemelegítés?!! És azt ki bírja?!
-Te fogod, kisasszony.
-Na arra várhatsz....
-A szemtelenségből ennyi. Ha Harcos akarsz lenni, azt teszed, amit mondok. Ha nem, ott a kapu.-Közölte Alfréd olyan hangsúllyal, hogy Alysha nem mert visszaszólni, így inkább nekilátott a feladatának. 50 kört bírt futással, de utána összeesett, és se kép, se hang.
Mikor magához tért már nem az udvaron volt, ahol összeesett. De nem is a szobájában. Bevitték az istállóba, és a szalmára fektették. Ahogy magához tért, már hallotta is Iván mély hangját, melyben most is érezhető volt a kedvesség.:
-Hát, a reggeli edzésről és a reggeliről lemaradtál.-Tette le a kefét, amivel egy gyönyörű hófehér lovat csutakolt éppen.-Egyébként jól vagy?-Nézett a lány furcsa szemeibe. Alysha bólintott, majd felült, és kiszedte a hajából a szalmát. Iván pedig feltöltötte a ló etetőjét zabbal.-Az ebédig még egy óra van, és a délutáni tanulást nem úszod meg.
-Délutáni tanulás?-Kérdezte Alysha.-Mi ez a egész? Egy kiképzés lenne?
-Nem tudod?-Kerekedett el a fiú szeme, amikor Alysha megrázta a fejét folytatta:-Hát ez egy 2 éves..... Mondhatjuk kiképzésnek is...vagyis inkább átképzésnek.
-Nekem azt mondták, hogy ugyanazt kell tennem majd itt is, amit a Rejtőzködő Angyaloknál kellett csinálnom.
-Tudod, a vájnix szokott az angyaloktól áthozni embereket ide, és jó pénzt fizet azért, hogy Harcost faragjunk belőle. Te is így kerültél ide.
- Mármint nem lehetek többé kém?
-Harcos leszel. Vedd ezt előléptetésnek. A Harcosok feladata a kémek által jelentett személyeket elkapni, és lecsukni, vagy megölni, mikor hogy sikerül.
-És ha én nem akarok Harcos lenni?!
-Sajnos ez már el van döntve. De te különleges vagy itt....
-Mert????
-Te vagy az első nő, akivel foglalkozunk. És egyébként is különleges vagy, ez látszik a hajad és a szemed érdekes színén is.
-Mármint azokra a szemekre gondolsz, amiket egy gorilla és egy démon leszármazottjától örököltem?
-Hát, igen... Szüleid merre vannak?
-Apámat lelőtték, édesanyám pedig belehalt a szülésbe.
-Sajnálom, nem tudtam.
-És a tieid?
-Apám itt van, már találkoztál vele. Édesanyám meg elhagyott minket. Azóta tanulom a harcot.
-Értem.
-Milyen a világ?-Ült le Alysha mellé Iván, látva a lány értetlen tekintetét hozzátette:-Tudod, nagyon kicsi voltam, amikor a kastélyba hoztak, és nem hagytam még el az energiapajzs falait. Édesapám addig nem akar kiengedni, amíg nem bizonyosodik meg róla, hogy meg tudom védeni magam.
-Értem, és érdekes, kalandos, de van, amikor rémunalmas, és van amikor veszélyes. Nézz a karomra.-Ekkor egy elég hosszú, vékony hegre mutatott, ami legalább 10 cm hosszan húzódik bal felkarján.-Ezt például egy váratlan támadáskor szereztem, amikor egy féltonnás démon rám vetette mag halálra éhesen. Fél órás küzdelem után ki is oltottam az életét.-Mivel látta Ivánon, hogy figyelmesen hallgatja, a másik kezén lévő hegre mutatott, szabálytalan formája volt, egy ellipszisre hasonlított leginkább, vagy egy koralldarabra.-Ezt a heget egy lándzsa eltörött nyelének köszönhetem.-Ekkor megjelent Alfréd a box ajtaja mögött.:
-Iván, ha itt üldögélsz, sosem lesz ebéd! Alysia, te pedig menj a szobádba, és takarítsd meg a ruhádat!
-Alysha!-Állt fel a lány
-Teljesen mindegy, mindkettőre fogsz hallgatni.-Ezzel sarkon fordult és Ivánnal együtt elment. Fáraó a lány mellé repült, majd a vállára ült. Nem volt még kifejlett madár, 10 cm magas volt, még majdnem fióka. Alysha bement a szobájába, átöltözött és nekiállt kimosni a sáros és fűfoltos ruhát. Fél óra múlva - amikor unalmában az ágyon fetrengett - kinyílt az ajtó.  Hamarosan Iván jött be a szobába. Alysha feje lelógott az ágyról, így figyelte fejjel lefelé, ahogy a férfi az asztalig sétál, ott lerak a kezében lévő tálcáról két teli tányért és egy kanalat. Aztán megfordult, mosolyogva a lányra pillantott, és becsukta maga mögött az ajtót. Fáraó az asztalra repült, hogy szemtelenül kilophassa a zöldborsófőzelékből a virslit. Alysha az asztalhoz sétált és a rántott levest azonnal a madár elé tolta. A főzeléket viszont az utolsó borsószemig megette.
Pontosan 12-kor újra nyílt az ajtó, ismét Iván látogatott be,  de csak addig maradt, amíg visszapakolt a tálcára, és el nem ért az ajtóig. A következő két óra borzalmasan unalmasnak tűnt Alysha számára, eddig elvolt Fáraó tollászkodásának figyelésével, de a madár már bő másfél órája mozdulatlan aludt. Az ajtó ekkor kinyílt, Alfréd lépett be rajta, kezében két tucat könyvvel. Lerakta őket az asztalra, és a legfölsőket levette a tetejéről.
-600 lap, a másik csak 500 valamennyi. Holnapra kérem mindkettőnek a tartalmát. Ha holnapra mégsem tudnád, a holnapi mellett kell ennek a kettőnek a tartalmát felmondanod. Ha a két könyv esetleg kevés lenne, hoztam be 20-at, lehet még olvasni. Ha többet olvasol, holnap hagylak az olvasással. A könyvtárban összesen 40 ezer vastag és kb 600 vékony könyv van, és te is el fogod mindet olvasni a két év alatt.-Ledobott az asztalra egy vastag füzetet.-Annyi kedvezményt kapsz az elején, hogy jegyzetelhetsz.-Ezzel sarkon fordult és eltűnt az ajtó mögött. Alysha unaloműzés céljából csak nekilátott, bár utálta az olvasást. Estére kemény 200 oldalon átszenvedte magát. Az a 200 oldal is csak unalmas fogásokat, és harc közben használható trükköket magyarázott el, és a füzetben egy betű sem volt még írva. A vacsorát 8-kor hozták, fél kilenckor vitték. 10-kor  Iván benézett a lányra, aki rémunalmas pofával lapozott a 342. oldalra. A füzet azonban még mindig üres volt. Csendesen megszólalt:
-Most már aludj, mert reggel nem fogsz tudni felébredni.
-Te sem alszol még, és fel tudsz kelni reggel. Ráadásul rám még 700 oldal vár holnapig....
-Bőven lesz időd olvasni az edzés és a tanulás közötti időben, de most már tényleg nem ártana lepihenned, nem akarlak megint eszméletlenül fekve összeszedni a fal mellől....-Lépett ki az ajtón a fiú. Alysha addig ült a könyvek fölött, amíg ülve el nem aludt. Rádőlt az asztalra, és csendesen szuszogott.