14.Fejezet

Problémák, reményvesztés

Másnap viszont sietősen kellett ébredni, a farkas falka rájuk támadt. A lovak az első morgásokra elszaladtak. A hálózsákokat darabokra tépték a ragadozók. Látszott, hogy ki a tapasztalt, Alysha, Manfréd, Holló és Dina azonnal fegyvert ragadott, míg Angelika a lovak után szaladt elszakadva a csapattól. A farkasok támadtak, amíg 3-at meg nem öltek közülük. A csapattagok szerencsére nem sérültek súlyosan. Holló kezét harapta meg az egyik, másnak nem esett baja.

-Angelika?!-Kérdezte Manfréd körülnézve.

-Passz.-Mondta Dina miközben ellátta barátja kezén lévő sebét. Aztán bekötötte, és táskájához lépett.-De ahogy nézem indulhatunk tovább...

-Előbb meg kéne keresni a lányt, nem?-Nézett körbe Alysha, de fákon és bokrokon kívül semmit sem látott. Csak Holló villámló tekintetével találkozott.

-De, Alysha, meg kell keresnünk.-Bólintott Manfréd, erre már Dina szeme is villámokat szórtak.

-Nem kell, itt vagyok.-Lépett oda hozzájuk Angelika.-A lovak viszont elrohantak.Nem tudtam őket visszahívni...

-Semmi baj, a lényeg, hogy mindannyian egyben vagyunk. A fegyverek itt vannak, az elsősegélydoboz is, pénz is van még.-Mérlegelt Manfréd.

-Igen, de az élelmünk és a vizünk a lovakkal együtt elment....-Elégedetlenkedett Holló. - Ráadásul...-Fordult körbe.-El is tévedtünk!

-Hát ez... igaz...-húzta oldalra a száját Manfréd.- Ötletek?- De ötlet nem volt egy sem.- Akkor elindulunk erre, és előbb-utóbb kijutunk valahová....-Indult el előre Manfréd.

-De azt ugye tudod, hogy ha hosszába indulunk gyalog az fél évig eltarthat, mire kijutunk. És nincs élelmünk. De vizünk sem.-Lépett elé Dina. Manfréd kénytelen volt megállni.

-Fél év???!-Nézett Alysha kerek szemekkel. Holló bólintott.

-A lovastúra verseny célja 2 hónapon belül átvágtatni hosszában az erdőt. De ott 3 lovat adnak egy embernek, hogy ételt és vizet tudjon eleget vinni. Télen....

-Nem is tudtam..

-Te még semmit sem tudsz.-Mordult rá Dina.

-De idővel megtanulhatod.-Manfréd kacsintásának és szavainak köszönhetően nem támadta le az előbb megszólalókat Alysha. Viszont egy medve őket igen. Hosszú mancsát meglendítette Alysha felé, a lányt Manfréd félrelökte, mire mindketten elhasaltak. A medve a következő pillanatban már Holló kardját látta, amint a fegyver a pofájába mélyed, de csak a száját sikerült felsérteni, nem halt meg. Dina a mellkasába lőtt 2 nyilat, de egy se találta el a szívét. Ekkor ismét egy kardcsapás, most izmos nyakára, Manfrédtől. A medve támadt, felsértette Manfréd jobb felkarját. Így a Harcost majdnem fegyvertelenné tette. Alyysha kilőtte a medve egyik szemét, ami az állatnak nagy hátrányt jelentett. Dina is vette a lapot, és a másik szemét is kiszúrta egy másik nyíllal. A vak állat immár majdnem tehetetlen volt. Holló kardja a mellkasába fúródott, Manfrédé a hátába, mindkét kard átdöfte a szívét. Az állat percek múlva a földön hevert, holtan.

-Szép munka volt!- szólalt meg Manfréd sérült felkarját szorongatva. Angelika azonnal ott is volt mellette, hogy meggyógyítsa a sebet.

-Ahj! Merre kéne menni?! Vissza a Harcosba! Nem érdekel már a küldetés!-Kezdett el dühöngni Dina.

-Fogalmam sincs.-Hajtotta le a fejét Manfréd.- Teljesen eltévedtünk...

-Tehát reménytelen az út?-Kérdezte csendesen Angelika.

-Tartok tőle, hogy igen...-Nézett rá Alysha a másik lányra.

-Ne is figyeljetek rám... Igaz?!-Csattant fel Holló.-Mondtam, hogy nem kéne elindulni, ugye, Manfréd?! Megmondtam! Tegnap este is, ma reggel is, de ki hallgat manapság az egyik legjobb barátjára?! Hát persze, hogy senki!-A végén már üvöltött.

-Állítsd le magad!-Mordult rá Dina.

-A küldetést nem lehet visszaadni, ha egyszer elvállalja valaki.-Felelte komolyan Manfréd, még mindig lehajtott fejjel.